Intézze ügyeit elektronikusan!
Hatarozat

Hatarozat



Hivatali ügyfélfogadás

Hétfő: 08:00 - 12:00
Kedd: 08:00 - 12:00
Szerda: 08:00 - 12:00
Csütörtök: 08:00 - 16:00

Kapcsolat

Cím: 4334 Hodász, Petőfi Sándor u. 6.
Telefon: +3644/550-026
Fax: +3644/350-237
E-mail: hodaszpolghiv@t-online.hu

Közigazgatási adatok:

Ország: Magyarország
Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség: Mátészalkai
Rang: Nagyközség
Polgármester: Likvácsik Zsolt
Irányítószám: 4334
Körzethívószám: 44

Támogatóink

  • logo
    logo

    Nevének eredete

     

    A Hodász név magyar eredetű, a falut egykor királyi hódvadászok, hódászok lakták.(Szab.Szatm.53., FNESz.)

    A település másik neve Hetény volt. Ezt a középkor első századaiban használták a Hodász név mellett. A Hetény is magyar eredetű helynév. A vele kapcsolatos magyarázatok szerint:A Hetény helynevek elterjedése azt a látszatot kelti, hogy valamilyen szétszórt etnikumhoz köthető, tehát törzsnévi jellegű elnevezés. A mások puszta személynévi eredetűnek tartják.

     

    Története

     

    A falu neve a Váradi Regestrum-ban 1219-ben tűnik fel Hetény (Heten) néven. Megtelepülése a 10-11. század-ban történt. Lakossága a korai középkorban az itteni gyepű nyilasaiból és a király hódászaiból állt. A környék sok kis élővízében élő hódok vadászata tehát a várispánság külön népelemének adott foglalkozást.

    1272-ben V. István király e birtokot Álmos fia Kopasz Miklós János testvérével e birtokukról lemondanak, és Kántorjánosi István fiainak 40 márkáért átengedik. Így 1272-ben már az utóbbiak osztoznak tulajdonjogán, végül a szomszédos Jánosiak szerezték meg maguknak.

    A középkorban a három faluból álló Kántor uradalomhoz tartozott.

    Mint királyi népek között igen gyakran, Hodászon is Árpád-házi szent tisztelete élt: itt Szent Imre herceg-nek volt nagy kultusza. 1332-1336 között említik is a falu Szent Imre tiszteletére emelt templomát (Maksai 147).

    Régi tulajdonosai a várispánság előkelőbbjei közül kerültek ki, akik külön adománylevél nélkül birtokolták a falut.

    1416-ban Kántor Bálint fel akarta méretni határát Jánosi és Kisjánosi (Iklód) felől, de az Iklódy család tiltakozott ellene. 1419-ben a család egyik tagját, Istvánt egyházi átokkal sújtották, emiatt kénytelen volt birtokát elzálogosítani. Ártatlansága azonban kiderült, és az őt vádoló testvéreit marasztalták el. 1450-ben hodászi Kántor Luca megkapta az őt megillető leánynegyedet a hetényi pusztával együtt.

    A 15. században birtokosai gyakran változtak.

    1539-ben a Jánosi és Kántor családok új adományt kapnak a falura a királytól.

    A későbbi századokban ismét több birtokos osztozott Hodász területén (Borovszky 78, 85.), de a helyi tehetősebb gazdák tulajdonába is egyre több föld jutott.

    Egy feljegyzés szerint 1879. június 29-én sáskajárás pusztított Hodászon.

    A 20. század első évtizedeiben a falu társadalmi és gazdasági életében nagy szerepet játszottak a helybeli zsidó családok. Boltokat nyitottak, kóservágóhidat létesítettek, kereskedői ide szállították a környéken felvásárolt borjúkat. Hodász XX. századi történetének legszomorúbb fejezete is a zsidósághoz kapcsolódik: 1944-ben negyven családot deportáltak a községből (Liszkay 43.).

    Hodász 1945 után sokat fejlődött: több középület (üzlet, étterem, iskola, templom, Tüzép-telep ) és új lakóház épült a területén. 1967-70 között kertészeti technikum kihelyezett osztálya működött a faluban. Lakói főleg mezőgazdaságból élnek, de sokan eljárnak a faluból a közeli városba, Mátészalkára és a távoli városokba is dolgozni.

    A falunak vasútja is van, itt vezet el a Mátészalka-Debrecen, illetve a Mátészalka-Nyíregyháza közötti vasútvonal. A környező falvakkal, és Mátészalkával is sűrű autóbuszjárat köti össze.

    Hodász határában találhatóak Ruszka, Martoni , Radalf és Koppánytelke elpusztult középkori falvak helyei is:

     

    Ruszka

    Ruszka neve 1357-ben tűnik fel, mint Radalf szomszédja (pr.Ruszka). Maksai szerint puszta, illetőleg telek a Jánosi-uradalom határában. 1454-ben Hodász és Parasznya közötti határjárásban is említik az egyik részét (Rwzkalapossa). Keleti szláv telepítésre valló földrajzi név. A ruska "orosz" szó vált falunévvé(Szab.Szatm.53.) Az elpusztult falu emlékét a határ északi részén fekvő Ruszka nevű dűlő őrzi.Bizonyára errefelé volt a hajdani település is. Borovszky Kántorjánosinál szól róla.

     

    Martoni

    Martoni neve 1357-ben tűnik fel mint Radalf szomszédja Hodász és Ruszka között Martuny-ként írva.

    Egy 1445-ös oklevél szerint pedig Hodász és (Kántor-) Jánosi határain belül feküdt. A falu a 14. századnál nem keletkezhetett sokkal korábban.

    A nevét viselő, ismeretlen származású család birtokából mint puszta került a Vajaiak, Rohodiak és Kántorok kezére (Maksai 174). A Szab.Szatm. – bizonyára okleveles adatok alapján – úgy tartja, hogy a név olvasata bizonytalan: Martoni és Mártoni egyaránt lehet. A lakosság azonban a határ északnyugati szélén fekvő dűlőt ma is Martoni néven ismeri, így nyilvánvalóan ez volt a hajdan ezen a tájon fekvő falunak a neve is.

     

    Radalf

    Hodász határában, vagy környékén kereshető Radalf falu helye is.

    Neve 1272-ben Hodász határjárása során tűnik fel: nevét ekkor Rodolphi' alakban írják. Egy 1357 évi oklevél szerint Ruszkával, Martonival és Hodásszal határos.

    Az egykori falut a beregi Macsolai család Radalf nevű tagja alapította a XIII. század-ban.

    1279-ben már kialakult falu volt. Pusztulása a középkorban kezdődött, és a XV. század eleje után nincs róla több adatunk.

    Lakói magyarok voltak. (Maksai 198.) – Puszta személynévből való településnév. (Szab.Szatm.71.) Az elpusztult falunak az élő névanyagban nincs nyoma.

     

    Koppánytelke

    A falu határában kereshető Koppánytelke helye is.

    A telekhely neve 1411-ben tűnik fel Koppanteleke néven, amikor Zsigmond király többek között e birtokot is új adományként Jánosi Mihály fiainak, valamint Lóránt fia Istvánnak adja.

    Egy 1445-ös oklevél szerint Hodász és Jánosi (ma Kántorjánosi ) határain belül feküdt. – Egykori birtokosáról nevezték el.

    A Koppány személynév a türk kapyan ~ kapan törzsnévvel azonos (Maksai 162, Szab.Szatm. 53.).

    Az egykori falunak a mai névanyagban nincs nyoma. Borovszki Kántorjánosinál közli.

     

    Népcsoportok

    2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

     

    Nevezetességei

    Református templom: gótikus stílusban épült a 16. században

    Kisnemesi kúria (Komoróczy-kúria)

    Római katolikus templom, épült Csaba László tervei szerint 1973 körül

    Görög Katolikus Cigánytemplom, épült Csanády Gábor tervei szerint 1995-ben

    Görög Katolikus templom, épült Csanády Gábor tervei szerint 1997-ben

    -->